: :  AJÁNLÁS   : :   ÖNÉLETRAJZ   : :   ELŐADÁSOK   : :   ELÉRHETŐSÉGEK   : :

Útikalauz Réti Árpád előadó-művészetéhez

Réti Árpád színművész 1988 óta él Egerben. Marosvásárhelyen már kész színészi egzisztenciát hagyott ott, de Egerben is megtalálta a helyét. A Gárdonyi Géza Színház társulatában karakterszerepek egész sorát alkotta meg. Különösen kiemelkedően formálja meg a valamely erkölcsi konfliktusban őrlődő értelmiségit, a megalázott kisembert (Schiller: Ármány és szerelem, Móricz: A csibe, Ibsen: Vadkacsa). Mégis, szűkebb és tágabb környezete számára, versműsoraival, s az azok által megmutatkozó erkölcsi magatartásával, felkészültségével, alapos szakmai tudásával, kiművelt beszédével, igényes műsorok szerkesztőjeként, és előadójaként vált ismertté. Előadói estjei közönsége, baráti közösséggé formálódott az idők során. Egerben lassan két évtizede mond verset, s pódiumműsorai már a megyében, és a megyehatáron túl is ismertté tették. Visszatérő előadóművész Pakson, Párkányban, Recsken, Sárospatakon, és így tovább. Presbiterként számítanak rá az egri református gyülekezetben, tagja a Szent György Lovagrendnek, a Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesületnek. Eger város ünnepségeinek rendszeres versmondója. A Nemzeti Dal, a Himnusz, a Szózat az ő tolmácsolásában mindig pontos és hiteles. A magyar költészet nagyjainak terméséből összeállított versműsoraira az arányos szerkesztés, a gondos kimunkáltság jellemző. Kerüli a felolvasásokat. Több mint tíz versműsorát emlékezetből, nagy pontossággal, hitelesen adja elő. Egy órás megszólalásaira a mértékletesség jellemző, kerüli a hamis pátoszt, a természetes élőbeszéd közvetlenségével igyekszik megszólítani fiatalt, öreget egyaránt.

Jámbor Ildikó

 

Írások Réti Árpád előadóestjeiről

A versekben élő ember

"A jeles szolgálattevők egyike Réti Árpád, a Gárdonyi Géza Színház művésze, aki nélkül elgondolhatatlanul szegényebb lenne ez a város (Eger). Leginkább talán azért, mert - sokakkal ellentétben - neki nem csak az elméje, hanem a szíve is a helyén van. A legimponálóbb az a tudatosság és elgondolás, amely az egyes előadói estek koncepciójában és szerkezeti rendjében világosan felismerhető. Mindez elengedhetetlen feltétele annak a csodának, ahogyan Réti Árpád előadásában újjászületik, megszentelődik és dimenzionálisan kitágul a vers. A művész leleményét, árnyalatokra való érzékenységét dicséri, hogy a jelentésbeli polifóniából rendre az újszerű, eladdig rejtett üzeneteket képes felmutatni."

Ködöböcz Gábor
Református Lapok (Sárospatak)
1999. április

 Világosságot! - Petőfi műsoráról

Hazát kell nektek is teremteni
"Közel negyven költeményt tolmácsolt szóban és dalban, szikár keménységgel, túlhevült lelkesültséggel, átérzett líraisággal. A vers-szerkesztés a hazafias költeményektől a zsánerképeken, a szerelmes verseken át a forradalmi költészetig ívelt. Az est igazi csúcspontja a társadalmi gondjainkat tükröző, a jövőért aggódó művész versértelmezése a Nemzeti dal tolmácsolásával. Réti nemcsak a pódium kiválósága, hanem olyan értelmiségi, aki közönségével közösséget is teremt. S mondjon bár József Attilát, vagy Petőfit, a magyar költészet bármely remekét, az ő művészi, emberi tartása által az még több lesz. Az általa elmondott gondolatok nyomatékosan és lelkiismeret-ébresztőn hatnak."

J. I.
Egri Riport, 1998. március

 A bujdosó imája című műsorról

Töretlen hittel
"Ilyen nagy fényességű, magas rangú irodalmi esemény három évtizede nem volt Berettyóújfaluban. Hagytak nyomot a lelkekben bizonyosan mások is, többször is. Azonban Mensáros László - városunkban akkor bemutatott XX. század című estjének színvonalát, hatását, csak ez, a nagy igényességgel, invencióval megalkotott produkció érte el. Réti pszichikuma, intellektuális foka annyival több, amit a mélyen gyökerezett erdélyi lét jelent."

Sz. I.
Bihari Hírlap, 2002. június 7.